Az idei második előadás Kiskőrösön volt tegnap, azaz pénteken délelőtt 11-től. De kezdjük az elején!

A karácsonyi non-stop kajálást kicsit nehezen viselem, minden energiámat az emésztésre kell fordítanom. Ettől függetlenül történt egy-két érdekes dolog, meg is osztom ezeket most Veletek.

Ez a poszt villámbejegyzésnek indult az elmúlt három napról, de kicsit hosszú lett... Jól beígértem nektek, hogy mostmár rendesen írom a blogot, erre két napig megint semmi... Ennek az az oka, hogy megint Pesten voltam órát tartani szerdán.

Jó két héttel vagyok lemaradva magamtól a blogírásban, ezt most elkezdem bepótolni, miközben a jelen eseményeit is írom majd. Legalábbis igyekszem...

Ott hagytam abba, hogy vége lett a castingnak. Kettő körül beültünk a lányokkal (immáron összesen négyen, a többieknek hamarabb el kellett menniük) a Nyugati téri Mekibe. Amíg a többiek ettek, én meg kortyoltam a forrócsokit, azon gondolkodtam, hogy mit is kéne csinálni, ha már egyszer itt vagyok pesten.

Még a múlt héten kaptam Mártitól, a kolleginámtól egy e-mail-t, hogy Papp Timi tart egy casting-ot videóklippekhez, filmhez, minden egyébhez november 23-án, azaz tegnap. Elgondolkodtam rajta, hogy menjek-e, aztán egy beszélgetés a lányokkal:

- "Menned kéne!"

- "Ok"

Na nem mintha Csaba Center Fan lennék, csak fölléptünk ez alkalomból a mai napon. Délután 4-kor, Király Viktor előtt, úgyhogy jó sokan néztek minket.

Jó hosszú napom volt tegnap... 4.40-kor kelés, hogy időben tudjunk indulni Kanizsára, fél kettő után fekvés, mert ahhoz persze elég geek vagyok, hogy még két bejegyzést tegyek ide a blogra...

Nagykanizsáról hazafelé még egy kicsit lenéztünk a Balatonpartra, mivel Sanyi imádja a Balatont (én is). A lehető legjobb időpontban értünk oda, épp napnyugtakor. Emberek, azok a színek! Hihetetlenül gyönyörű volt! Fényképeztem párat, ki is teszem ide, de sajnos egy fénykép nem tudja azt visszaadni, amit ott láttunk, főleg nem egy telefonnal készült kép, ezúton is elnézést a minőségéért.

Az utolsó pillanatban tudom meg, hogy fél háromkor indulni kell pestre egy napra... De semmi gond, hozzá vagyok szokva.

Na az van, hogy valószínűleg nem kaptam meg azt az ímélt, amin már rajta van ez a holnapi dupla előadás az ország másik végében. Kolleginám küldte az sms-t, hogy fél háromkor vonat. Erre fölhívtam, hogy legyen szíves mesélje el a mai-holnapi programot. Mivel holnap 10-kor kezdődik az előadás, ezért már ma fölmegyünk pestre (ahonnan majd holnap reggel indulunk kocsival a koreográfussal), és beállunk az Oki órájára, hogy ne teljen el fölöslegesen az idő. Mégiscsak lesz ma tréning! Ennek viszont őszintén örülök.

Kívánjatok sok sikert holnapra!