Nagykanizsai előadások

2009.11.20. 16:47

Jó hosszú napom volt tegnap... 4.40-kor kelés, hogy időben tudjunk indulni Kanizsára, fél kettő után fekvés, mert ahhoz persze elég geek vagyok, hogy még két bejegyzést tegyek ide a blogra...

Komolyan sajnálom szegény Katát, akinél aludtam szerda éjszaka. Nem elég, hogy beteg, hogy rossz napja volt, még én is az utolsó pillanatban jelentkezek be hozzá, ráadásul miattam hajnalban föl kell kelnie, hogy kiengedjen (mert persze olyan a bejárati ajtajuk, hogy csak zárt ráfordítva lehet becsukni). Szóval ezúton is köszönöm neki a türelmét, meg a szállást!

Út közben az M7-es autópályán még mindenki megpróbál szunyálni egy kicsit, bár ez annyira nem egyszerű 5 embernek egy 156-os Alfában (plusz csomagok és díszlet), úgyhogy inkább verset elemeztünk (erről már olvashattatok). Amikor odaértünk, még volt időnk beülni egy kávéra (na jó, én forrócsokira - le is égettem vele a nyelvem, még mindig érzem) a mekibe.

Negyed kilenc körül értünk a művelődési házba, innentől fogva a szokásos rutin vette kezdetét. Bemutatkoztunk a művelődésszervezőnek, majd bepakoltuk a díszletet a színpadra, ezután rögtön be is rendeztünk, eközben Imi, a technikusunk már el is kezdte bevilágítani a színpadot. Megmutatták az öltözőket, most külön öltözőbe kerültünk a lányokkal (általában egy öltözőben vagyunk mind a négyen, az ilyen szeparáció a ritkább, nagyon szoktam sajnálni...). Ezután bemelegítés és előadás következett 10 órától. Erről bővebben most nem írnék, majd később szentelek egy egész posztot ennek.

A két előadás közötti szünetben (2-től volt a második) megtudtam, hogy ebédnek tökéletesen megteszi 4 darab zsömle 20 deka párizsivel megpakolva. A második előadás is rendben lement, ezután tudtuk meg, hogy Imi, és a helyi technikus fölvették dvd-re a mindkét előadást, és össze fogja vágni prómónak a kettőt. Kíváncsi vagyok rá, hogy mennyit fejlődött a darab a premier óta.

Háromnegyed négy körül indultunk el, útközben Balatonboglárnál megnéztük a naplementét, Pesten átszálltunk a vonatra, és irány haza, fél 11-kor már itthon is voltunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://artwolf.blog.hu/api/trackback/id/tr941540066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása