Szépen lassan, de biztosan felnő a kishugom... Ennek első jele az volt, hogy szeptemberben betöltötte a 18-at, most meg már a szalagavatója is megvolt. A nagy múltú szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulójaként egy nagyszabású rendezvény keretében az öcsém föltűzte neki azt a bizonyos Szalagot, engem pedig az a megtiszteltetés ért, hogy a záró keringőben a partnere lehettem. Hát mit is mondjak, tudtam, hogy szép hugom van, nade hogy ennyire szép legyen egy esküvői ruhában... Ja, és nem mellesleg az ő osztálytáncuk volt a legjobb, attól függetlenül, hogy duplán nem vagyok független, hiszen kolleganőim tanították be nekik.

Na jó, ez most kicsit ömlengősre sikerült, de befejeztem, aki ott volt úgyis tudja, aki meg nem...

Aki szeretne képeket is, az menjen föl a szentesmozaikra (majd, ha fönt lesz a beszámoló), vagy szóljon nekem itt, kommentben, e-mail-ben, msn-en, telefonon, esetleg személyesen, és megoldjuk!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.